Mik is azok az élelmi vagy növényi rostok?

A növényi sejtfalakat és a sejtek közötti állományt alkotó anyagokat nevezzük élelmi rostoknak. Ez a nyerstáplálék, amely nem emésztődik meg és nem szívódik fel a vékonybélben, érintetlenül halad a vastagbélbe. 2 csoportba oszthatók, a vízben nem oldható rostok és a vízben oldódó rostok. Az előbbibe a cellulóz, hemicellulóz és lignin tartozik, az utóbbiba a pektin, a növényi gumik és a gyanták. 
A rostdús táplálkozás előnyeit Hippokratész is ismerte, hiszen a fehér kenyér fogyasztása helyett a korpakenyeret javasolta.
 

A vízoldékony rostok hatása már a felső bélszakaszban érvényesül. Megkötik a cukrot, ezáltal lelassítják a cukorfelszívódást, csökkentik a cukorbeteg szervezet inzulinigényét. A vízoldékony rostok az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. Vagyis ezáltal csökkentik a vér koleszterinszintjét. Megfelelő mennyiségben védelmet nyújtanak az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen. Kedvezően befolyásolják a bélflórát, a béltartalom folyadékmennyiségét, ezáltal a székletürítés könnyebb lesz.

A vízben nem oldódó rostok pedig csökkentik a táplálék áthaladási idejét, ezzel kevesebb méreganyagnak adva lehetséget a felszívódásra. Segítség lehet elhízás megelőzésében is, mivel lassítják a gyomorürülést, így tovább érezzük magunkat jóllakottnak.

Megfelelő mennyiségű rostbevitel megakadályozhatja az elhízás okozta cukorbetegség kialakulását is. A sok kalóriát adó zsír, cukor, a kevés rágást igénylő élelmiszerek fogyasztása, valamint a mozgásszegény életmód elhízáshoz, a vércukorszint emelkedéséhez vezethet. Először fokozódik a szervezet inzulinelválasztása, majd kimerül a hasnyálmirigy hormontermelése, és 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.

Fogaink védelmét is szolgálja azáltal, hogy a rostok erősebb rágást igényelnek, így a megfelelő szájápolással együtt segítenek megelőzni a fogszuvasodást és az ínysorvadást.

Jelentős szerepe van továbbá a vastagbélrák megelőzésében, mivel a rostok meggyorsítják a belekben lévő rákkeltő anyagok kiürülését. Afrikában, ahol nagy az élelmirost-bevitel, ritkán fordul elő a vastagbél-divertikulózis (nyálkahártya-kiöblösödés), aranyeres csomó, és nincs annyi vastagbél-daganatos megbetegedés, mint a civilizált országokban, ahol rostszegény a táplálkozás.

Nemcsak a rosthiány, hanem a rost túlzott mennyiségű bevitele is hátrányos. A rostok képesek megkötni egyes ionokat, és nélkülözhetetlen tápanyagok (kalcium, vas, réz, magnézium, foszfor, cink, aminosavak és számos vitamin) felszívódását is csökkenthetik.
  
Az ajánlott rostbevitel felnőtteknek napi 25-30 g (max. 40 g-45 g), gyermekeknek 0,5 g/100 kcal ( max. 25 g). Ezzel szemben eg átlag magyar felnőtt napi 15-20 grammot juttat a szervezetébe.

Egyes élelmiszerek rosttartalma (100 g-ban)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.