prosztata, prosztatarák, prosztatatúltengés, Prostatitis, a prosztata heveny vagy idült gyulladásos megbetegedéseNegyven éves kor előtt a férfiak mindössze 10 %-ánál található prosztata-megnagyobbodás, míg nyolcvan éves korra 80%-uknál fejlődik ki ez az állapot. A jóindulatú prosztatahiperplasia a férfiak leggyakoribb nem rákos szöveti szaporodása. Mintegy 14 millió férfi szenved prosztata megnagyobbodásban, de csupán kevesebb mint 5%-uk részesül megfelelő kezelésben. A betegség gyakrabban fordul elő az Egyesült Államokban és Európában, mint a világ többi részén, és gyakrabban érinti a házas férfiakat, mint az egyedülállókat, de ezen különbségeket eddig klinikai kísérletekkel nem bizonyították. Úgy tűnik, a betegség kialakulása szempontjából fokozott rizikót jelent, ha az egyén családjában már előfordult benignus prosztatahiperplasia. Egyéb rizikófaktorokra eddig még nem sikerült fényt deríteni.

A prosztata egy viszonylag kicsi, gesztenye alakú szerv, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Tejszerű nedvet termel, amely az ondó része, segíti a hímivarsejtek mozgását és anyagcseréjét. Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik.

Mivel a prosztata szorosan körülfogja a húgyvezetéket, az esetleges elváltozásai, megnagyobbodása, daganata a vizelet útját akadályozhatja. Gyakori (különösen éjszaka jelentkező) vizelési inger mellett vizeletürítési nehézségek jelezhetik a bajt: nem sikerül tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet gyengén vagy csak cseppenként jön, előfordulhat a vizelés közben csípő, égető érzés, hidegrázás. A prosztata betegségeinek korai szakaszukban egyébként kevés a tünete, ezért is kell a vizelési panaszokat komolyan venni, az okait kivizsgálni.

A betegség típusai

A prosztata három leggyakoribb megbetegedése:

  • Prosztatatúltengés (BPH)
  • Prostatitis (a prosztata heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése)
  • Prosztatarák


A tünetek mindhárom betegségcsoport esetében hasonlóak: a vizelési nehézségek mellett fájdalom jelentkezhet a herezacskó mögötti területen, illetve fájdalmassá válhat az ejakuláció is.

A prosztatagyulladás bármilyen életkorban előfordulhat, a leggyakoribb oka baktériumfertőzés. A prosztatagyulladás akadályozza a vizeletürítést a hólyagból, a hólyag így fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amit égető érzés kísér, vér vagy genny jelenik meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás esetében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom és a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a vizelés.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása ötven év felett már a férfiak egyharmadát érinti. A megnagyobbodott prosztata az eredeti méretének többszörösét is elérheti, így szűkíti, összeszorítja a húgyvezetéket, akadályozza a vizelést, úgynevezett túlfolyásos inkontinenciát okozhat. Gyakoribbá válik a vizelés, éjszaka különösen sokszor jelentkezik az inger, de a vizeletsugár nehezen indul meg és nehéz befejezni is az ürítést. A vizelés zavarai, akadályozottsága más betegségeket is elindíthat, így például a pangó vizeletben elszaporodó baktériumok fertőzést, hólyag- és vesegyulladást, károsodást, hosszabb távon veseelégtelenséget is okozhatnak.

A prosztatarák a tüdő és a vastagbélrák után a harmadik leggyakoribb daganatfajta a férfiak körében. Alattomos elváltozás, korai szakaszban alig mutat tüneteket. Első tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizelés égető érzéssel jár, a vizelet színe rózsaszínre változhat, az ürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Ha felfedezik korai szakaszban, jól gyógyítható. Előrehaladott állapotú prosztatarák kezelése során, ha besugárzás vagy műtét válik szükségessé, mellékhatásként előfordulhatnak más jellegű inkontinens panaszok is: a besugárzás hiperaktív hólyagot eredményezhet a hólyagnyálkahártya irritációja következtében, a daganat miatt végzett műtét során pedig sérülhet a záróizom, vagy az azt mozgató idegek, ezért átmeneti vagy tartós inkontinencia léphet fel.

Figyeljen az étrendre!  A prosztatarák megbetegedés gyakorisága egyenes arányosságot mutat a túlzott szénhidrátfogyasztással!

Néhány tipp, hogy mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük a prosztata betegségeket.

D-vitamin: Kutatók vizsgálták a prosztatarák előfordulását és azt vették észre, hogy gyakoribb volt megbetegedés azokban a régiókban, ahol a napsütéses órák száma kevesebb. A D vitaminhiány szerepére a rák kialakulásában az utóbbi két évtizedben figyeltek fel.  A D vitamin a napsütés hatására szintetizálódik, és hiányában ugrásszerűen megnő a prosztata-, a mellrák, a vastagbélrák és egyéb rákfajták. Mivel a mérsékelt éghajlaton a nyarat leszámítva folyamatos a D vitaminhiány, ez 2-3-szorosára növeli a rákos megbetegedés kockázatát pl. hazánkban is. Ráadásul a lakosság 30%-a olyan D vitamin receptor génvariáns hordozója, amely folytán a bevitt D vitamin igen rosszul hasznosul. Az emberek ezen csoportjának kb. ötször nagyobb a kockázata mellrákra és prosztatarákra. Mivel senki nem tudja, ő melyik génvariással rendelkezik, ezért még fontosabb volna a valóban szükséges mennyiségű D vitamin felvétele. A legújabb eredmények szerint felnőttek számára a napi szükséglet 5000 NE.

Növényi szterolok: Az egyik legfontosabb a béta-szitoszterol. Ez bőven található a sütőtökben, a fűrészpálmában, a rizskorpában, a búzacsirában, szójában. Amiért ez az összetevő híres, az elsősorban a jóindulatú prosztata megnagyobbodás sikeres kezelésében mutatott sikeressége, valójában fogyasztása jelentősen csökkenti a vastagbél-, a mell- és prosztatarák kockázatát is.

Flavonidok:
Sok flavonidot tartalmaz a zöld tea, a vörösbor, a különféle zöldségek és gyümölcsök. Ezek hatóanyagai mind jótékony hatásúak, de azért komoly védelmet természetes mennyiségben nem képviselnek.

Isotiocianátok:  Rendkívül hatékonynak bizonyultak a rák megelőzésében, illetve kezelésében. Ez a vegyületcsoport nagy mennyiségben a keresztesvirágú növényekben, mint brokkoli, karfiol, kelbimbó, stb. fordul elő. Védenek a mell-, tüdő-, vastagbél- gyomor-, prosztatarákkal szemben.

Zsírsavak: Fontos megemlítenünk a zsírsavak szerepét is a rák kialakulásában. Az emberiség fejlődésében az omega-3 zsírsav fogyasztás meghatározó szerepet töltött be, ez az esszenciális zsírsav ma gyakorlatilag hiányzik a civilizált ember táplálékából. Vizsgálatok tucatjai bizonyítják, hogy a táplálékunkban túltengő omega-6 zsírsavak (étolaj, margarin) serkentik a rákos elfajulást, míg az omega-3 zsírsavak gátolják.

Kalcium és a prosztatarák

A World Cancer Research és az American Institute for Cancer Research vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kalciumpótlás és a kalcium tartalmú ételek fogyasztása egyaránt felelősek a prosztatarák kialakulásáért. Skinner és Schwartz 2008-as kutatásukban ezt bizonyították. 2800 embert vizsgáltak meg. Azoknál, akiknek magas volt a vérükben a kalciumszint, háromszor valószínűbben haltak meg prosztatarákban.

Újabb lehetőségek a prosztata karcinóma diagnosztikájában
phi (prostate health index)

Segítség a döntésben: szükség van biopsziára vagy nincsen?

Prosztata elváltozás gyanúja esetén a leggyakrabban kért laboratóriumi vizsgálatok a PSA (prosztata specifikus antigén), illetve a szabad PSA (fPSA). Szűrő jelleggel alkalmazható rektális digitális vizsgálattal (RDV) és ultrahangvizsgálattal kiegészítve, mivel nem megfelelően érzékeny és specifikus ahhoz, hogy önmagában használható legyen a prosztata karcinóma kiszűrésére.

A PSA (jelenlegi ismereteink szerint) a leginkább szervspecifikus tumormarker, bár, mint minden tumormarker, ez sem tumorspecifikus. A PSA minden férfiben termelődik; emelkedett szérumszintet mérhetünk különféle prosztatabetegségekben (infarktus, fertőzés, hiperplázia és malignus elfajulás), emellett átmeneti emelkedést okoz az RDV és a prosztatamasszázs.

Prosztata adenokarcinómában a PSA >90%-a kötött állapotban található,a nem kötött frakció a fPSA. A szabad PSA : összes PSA arány normális esetben > 25 %, prosztata karcinóma esetén < 25%.

...és mindezt 1 helyen a Mammut II.-ben (1024 Budapest, Lövőház utca 2-6.), 4. emelet labor, 5. emelet Rózsadomb Medical Center!



A bejegyzés trackback címe:

https://mindentazegeszsegrol.blog.hu/api/trackback/id/tr924757292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.