25 évig dolgozott kórházi osztályokon  belgyógyászként és reumatológusként, osztályvezető főorvosként a Rókus Kórházban, majd egy rák rehabilitációs alternatív gyógyászati klinika vezetőjeként. A hagyományos orvoslás mellett számtalan alternatív, természetgyógyászati módszert alkalmaz, mindig a beteg személyiségére és  szükségleteire, betegségeire alkalmazva, integrált megközelítéssel. Elkötelezett híve a megelőzésnek és a szelíd gyógymódoknak, amelyek elősegítik a betegek aktív részvételét saját gyógyulásukban. Filozófiája szerint ő kíséri a klienseket gyógyulásuk útján, mobilizálva saját  belső erőforrásaikat, mert ez a titka a tartós gyógyulásnak, és a tudatos, egészséges életnek.

"Ma már biztos vagyok abban, hogy az egészségügynek nem a beteg gyógyításnál kell kezdődnie és végződnie. Nehezebb volt a sok megtanult ismeretet és technikát a saját életemben is elfogadni, használni, és nem csak a betegek gyógyításakor bölcselkedni. Ezért is vagyok ma már sokkal kevésbé türelmetlen, mert azt látom, hogy nem elég a tények ismerete, a tudás, ahhoz, hogy ezt sajátunkként tudjuk hasznosítani vagy nagy fájdalomra, krízisre, vagy erős elszántságra, külső hatásra van szükség." -
 Dr. Kricsfalvi Péter

Stressz a lelke mindennek (részlet)
A stressz teljes kiküszöbölése nemcsak lehetetlen, de nem is kívánatos. A stressz nem mindig valamely káros tényező következménye: hatása kizárólag attól függ, hogy mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodóképességét. Bármely normális tevékenység (munka, játék, felfedezés, érzelem) jelentős stresszt okozhat - minden ártalmas következmény nélkül. Életünkben a káros vagy kellemetlen stressz, az úgynevezett distressz tartós fennállása, jelenléte okoz megbetegedést.
A hagyományos gyógyítás gyakran tüneti kezelést folytat, időbe kerül, míg egyértelművé válik a túlzott stresszterhelés és az adott szervi rendellenességek, megbetegedések közötti összefüggés. Az orvosok maguk is túlterheltek, gyakran időhiánnyal küszködnek, pedig ha a gyógyszeres kezelést és az orvosi tanácsadást más támogató rendszerekkel párosítanák, nemcsak az aktuális tüneteket enyhíthetnék, hanem a háttérben lévő stressz kezelésében is tovább jutnának, és talán az ő stresszeik is oldódnának. Ebben az együttműködésben fontos csak igazán az egyén odaadó aktivitása a gyógyító munka során.
A munkahelyi stressz
Egy vállalatnak nincs stressz-szintje: a dolgozók stressz-szintjei adódnak össze. A lelkesedés, a magas produktivitás és kreativitás, a kevés távolmaradás és munkahelyváltás olyan dinamikus vállalatok jellemzője, amelyek a stresszgörbe pozitív fázisában működnek. Hogyha túl magassá válnak a stressz-szintek, és a vállalat a stressz negatív fázisában folytatja működését, olyan jelenségek fellépésével kell számolni, mint a hibás döntések, az alacsony produktivitás és kreativitás, a szegényes kommunikáció, a hiányzó csapatszellem, a feszült személyes kapcsolatok és sok munkahelyváltás, illetve távolmaradás. Az efféle következmények gazdasági és emberi költségei óriásiak. Becslések szerint a stresszhez kapcsolódó betegségek és balesetek a munkából való kimaradások 75%-ért tehetőek felelőssé.

A leggyakoribb munkahelyi stresszorok:

• a túl- és alulterheltség
• az időhiány a munka elvégzéséhez
• a nem egyértelmű feladatmeghatározás
• az elismerés hiánya, a büntetés aránytalansága
• a panaszlehetőség hiánya
• a sok felelősség, a kevés döntési lehetőség
• az együttműködés hiánya
• a kevés kontrollélmény
• a bizonytalanság
• a károsító környezet
• a képességek kihasználatlansága

Az alkalmazkodás stressze

Minden alkalommal, amikor változással szembesülünk - akár kívánatos az esemény, akár nem -, szervezetünk nyugalmi egyensúlya felborul, és stresszként éljük meg az alkalmazkodást. "Adaptációnak", más szóval alkalmazkodásnak a nyugalmi egyensúly helyreállítási folyamatát nevezzük.
Bizonyos mértékű változás kívánatos és szükséges. A változás lehet a gyarapodásunkat szolgáló pozitív erő, de lehet negatív erő is, amely mentális és/vagy fizikai károsodáshoz vezet. Ha egy adott időben túl sok új eseménnyel és helyzettel szembesülünk, túlságosan erőssé válhat a stressz. Ha a változások foka és száma meghaladja adaptációs képességünket, egyszer csak a stressz negatív fázisában találjuk magunkat, olyan helyzetben, ahol nem áll fenn a mentális és fizikai egyensúly. A nagy társadalmi, gazdasági változások - még ha pozitív is a tartalmuk - erős stresszorok az emberek életében. Ilyenkor növekszik a pszichoszomatikus betegségek előfordulásának gyakorisága, nő az alkoholizmus és a pszichiátriai betegségek aránya.

Táplálkozási hibák

Stresszterhelést jelentenek a nem megfelelő étkezési szokások is: bizonyos ételek fogyasztása vagy úgy fokozza a mindennapos stresszt, hogy közvetlenül stimulálja a szimpatikus stresszválaszt (pl. kávé, alkohol), vagy pedig úgy, hogy ehhez a stimulációhoz kimerültség és megnövekedett idegi ingerlékenység létrehozásával járul hozzá (nehéz, zsíros ételek, cukor).

Bölcsesség

A stresszkezelés tudományos téma és életfilozófia egyaránt. Mielőtt kifogásokat, módszereket és azonnali gyógymódot keresnénk magunkon kívül, szükséges, hogy befelé forduljunk, és finomítsuk hagyományos érzékeléseinket és tapasztalatainkat.
Mindenekelőtt el kell különítenünk azokat az eseményeket és helyzeteket, amelyeket befolyásolni tudunk és befolyásolni akarunk. A kontroll valódi és képzelt elvesztése az egyik legerősebb stresszor. Ennek megfelelően azok, akik irreális és megvalósíthatatlan kontrolligénnyel rendelkeznek, nagyon sérülékenyek a stresszel szemben. Annak érdekében, hogy kordában tartsuk ezeket az erős stresszorokat, elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük önmagunkat, erősségeinket és gyengeségeinket, és belső erőre tegyünk szert azáltal, hogy először önmagunk korlátaival kerülünk tisztába.